Fordítás

Fordítás 1983-tól - 50 nyelv, >1.800 fordító

Az 1983-ban alapított Reflex Fordítóiroda Magyarország egyik legrégebben működő fordító vállalkozása; egyike annak a két cégnek, amelyik országos irodahálózattal rendelkezik.

2004-ben vezettük be az ISO 9001:2000 minőségirányítási rendszert és ebben az évben nyertük el előszöp a NATO beszállítói minősítést is. Budapesti, győri, kecskeméti, miskolci, nyíregyházi és szegedi fordítóirodánk több, mint 1.800 fordítóval, kiváló referenciákkal és 100 %-os elégedettségi garanciával az alábbi 50 nyelven/nyelvre készít szakfordításokat, tetszőleges szakterületen:

Ha bármilyen kérdése lenne fordítási szolgáltatásunkkal kapcsolatban, kérjük, hívja valamelyik irodánkat az alábbi telefonszámokon, vagy küldjön e-mailt a contact@reflex.hu címre.

Abban az esetben, ha ingyenes fordítási árajánlatot szeretne kapni tőlünk, kattintson ide.

Az utóbbi időben általunk végrehajtott, jellemző fordítási feladatokról Esettanulmányok című rovatunkban tájékozódhat.

Azon kedves látogatóinknak, akik nem járatosak a fordítási szakterületen, készítettünk egy kis összeállítást a fontosabb tudnivalókról:

Gondolatok, jó tanácsok a fordításról

Az alábbi írás - mint az összes többi ezen a weblapon - a Reflex Fordítóiroda alapítója, Énekes Lajos szellemi terméke. Bármely más fordítóiroda honlapján vagy írásos anyagában találkozik vele - és sajnos találkozhat - ők tőlünk vették át.
A fordítás megrendelése

Ne várjon a legvégső időpontig. Ha szoros a határidő, próbálja meg jó előre eljuttatni az eredeti szöveget a fordítónak vagy irodának. Nemcsak a fordítás maga vesz időt igénybe, hanem a korrektúra vagy az esetleges lektorálás is. Ez utóbbi különösen akkor elengedhetetlen, ha a fordítást publikálják, vagy nyomdai, ill. egyéb úton sokszorosítják.

Tájékoztassa a fordítóirodát valamennyi az anyagban vagy az azzal kapcsolatos szerződésben bekövetkező változásról. Bizonyosodjon meg arról, hogy az Ön által továbbított dokumentum a végleges változat és, a nyelvhelyesség megfelelő.

Ha lehetséges, nyújtson bőséges háttérinformációt, például szakmai szószedetet, termékismertetőt vagy korábbi fordításokat.

Adja meg a projektben részt vevő személyek (például az anyag szerzője vagy a fordítás felhasználója) elérhetőségeit.

Ha rendelkezésre áll, mindig előnyösebb a dokumentumot digitális változatban továbbítani, a nyomtatott anyag helyett, már a forrásszöveg mennyiségének pontosabb és egyszerűbb meghatározhatósága végett is.

Ha a szöveg terjedelmes vagy sok egyedi fájlból áll, tömörítse zip fájlba.

Hogyan történik a fordítás elszámolása?

A fordítások elszámolására világszerte több módszer is használatos.
A legelterjedtebb a forrásnyelvi (azaz az eredeti) szöveg szószámából indul ki. Németországban viszont a sorszámot veszik alapul.
Magyarországon általában a célnyelv azaz az elkészült fordítás szóközökkel növelt karakterszáma alapján történik az elszámolás, amelynek egy nagy hátránya van: a megrendelés pillanatában nem lehet pontos árajánlatot adni.

Milyen felárak vannak?

Ez az egyik olyan pont, ahol a kevésbé rutinos megrendelőt kellemetlen meglepetések érhetik a számla átvételekor. Számos fordítóiroda ugyanis – eléggé el nem ítélhető módon – egy alacsony alapárajánlattal megszerzi a megrendelést, majd ezt az alapárat különböző, előre nem közölt felárakkal (sürgősség, ritka nyelv, nehezen olvasható szöveg, táblázatos szöveg, különösen nehéz nyelvezet stb.) "tornázza" fel esetenként az eredetileg ajánlott ár 2-3-szorosára is.
Ezért a fordítás megrendelésekor - bármennyire sürgős is a dolog - mindig ragaszkodjon a szolgáltató kötelező érvényű írásbeli visszaigazolásához, amely tartalmazza a határidőt és a végleges egységárat.

Mi a hiteles fordítás?

Magyar viszonyok között olyan fordítás, amit az OFFI (Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda - 1063 Budapest, Bajza u. 52.) készít.
Hazánkban jelenleg ugyanis csakis ez a szervezet jogosult hiteles fordításra, bár a törvény módosítását már hosszú évek óta rebesgetik. Minthogy azonban a hiteles fordítás monopóliumából túl sokan élnek túl jól (az OFFI 29 városban rendelkezik képviselettel, közöttük a magyar fordítási piac olyan fellegváraiban, mint pl. Baja vagy Mohács), érdekérvényesítési lehetőségeik pedig irigylésre méltók, így aztán mindig minden marad a régiben.
Érdekérvényesítésben errefelé csak egy csoport sikeresebb: a közjegyzők. Meglepő módon ugyanis a törvény számukra is engedélyezi a "fordításhitelesítést", ami abból áll, hogy az idegen nyelvet saját bevallása szerint jól ismerő, de a legcsekélyebb szakmai apparátussal sem rendelkező közjegyző az ügyfél által elé tett fordítást hitelesítési záradékkal látja el.
A gyakorlatban megkülönböztetünk még un. "hivatalos fordítást", ami jogilag ugyan nem létezik, a mindennapi életben mégis elég elterjedten alkalmazzák. A "mezei" fordítóirodák (nem OFFI) saját nyomtatványra készített, záradékkal ellátott és lebélyegzett fordításait nevezik így közkeletűen, amelyek bár nem hitelesek, de külföldön csak ott nem fogadják el őket, ahol ismerik a magyar jogrend sajátosságait és azt bürokratikus akadékoskodásra használják fel. Pl. az osztrák munkaügyi hivatalok előszeretettel küldik vissza a jobb sorsra érdemes magyar kérelmezőt azzal, hogy hozzon OFFIs fordítást.

A minőség biztosítása

A nyelvi minőség már a fordítónál eldől – ha a fordítás fogalmazási, szóhasználati szempontból alapvetően rossz, azon az általunk az EN 15038:2006 európai szabvány szellemében alkalmazott átolvasásos utóellenőrzés, illetve anyanyelvi lektorálás (a lektortól nem várható el a szöveg teljes újraírása!) is legfeljebb csak bizonyos mértékben tud javítani.

Az anyanyelvükre fordítók képesek a legmagasabb színvonalat nyújtani, nem véletlen, hogy az Európai Unió hivatalainál a fordítás kizárólag anyanyelvre történhet.

Számos cég reklámozza magát úgy, hogy fordítóik jórészt, vagy kizárólag csak anyanyelvükre fordítanak. Ha ügyfelünk úgy kívánja és hajlandó megfizetni, mi is több száz külföldi fordítóból válogathatunk, akik számos nyelvi relációban képesek nyelvileg (de nem biztos, hogy szakmailag is (!) - ld. nyelvtanári fordítások - tökéletes fordításokat készíteni. Mindaddig nincs is gond, amíg magyar forrásnyelv esetén mondjuk román, szlovák vagy ukrán a célnyelv. A tisztelt megrendelő fordítási díj minimalizálási törekvése és a fordító igényej között csak akkor keletkezik általában feloldhatatlan konfliktus, ha magyarról vagy valamelyik ritka nyelvről kell világnyelvre vagy pláne ázsiai nyelvre fordítani.

Ahogy azonban mára a fordító legfontosabb segédeszközévé – az elektronikus szótárakat második helyre szorítva – az Internet nőtte ki magát, elmondhatjuk, hogy idegen anyanyelvi szinthez közelítő szövegek készítése a keresőprogramokat – köztük is elsősorban a Google-t – folyamatos önellenőrzésre használó, s egyben kellőképpen felkészült, tapasztalt, magyar anyanyelvű fordító számára sem lehetetlen. Egyes becslések szerint, például, az összes internetes tartalom 50-80 %-a angol, 4,5 %-os pedig német nyelvű – ez még a potenciálisan nyelvi hibákat tartalmazó, de kiszűrhető források levonása után is olyan méretű nyelvi adatbázist jelent, mellyel egyetlen szó- vagy kifejezéstár sem vetekedhet. Több fordítónk dolgozik ezzel az – egyébként bárki számára elsajátítható – technikával: az ő kezük közül kikerülő idegen nyelvű anyagok az anyanyelvi beszélők számára is természetesen, gördülékenyen hangzanak. Azt, hogy e keresési technikák alkalmazása a gyakorlatban mit is jelent, a nyelvi minőség miatt – máshol szerzett tapasztalatai alapján valószínűleg joggal – aggódó új ügyfeleinknek egy szakfordítónk szívesen bemutatja. Ilyen jellegű igényüket a 20-218-1848-as telefonszámon jelezhetik.

Ami a szakmai szempontú minőséget illeti, nyilvánvaló, hogy mindig az adott szakterülethez legjobban értőnek igyekszünk az anyagot kiadni, amire különleges szakterületek esetében nincs mindig lehetőség (vagy azért, mert az adott nyelvpárban nincs szakemberünk, vagy van, de éppen nem ér rá). Az internetes források körültekintő felhasználásával, valamint szükség szerint a megrendelővel való konzultáció révén azonban az adott szakterület nagymesterének éppen nem tekinthető, de kellő műszaki, szakmai érzékkel rendelkező fordító még az ilyen feladattal is megbirkózik. Egy politológiai jellegű végzettséggel rendelkező szakfordítónk így volt képes elkészíteni a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, Vizi E. Szilveszter agykutatási eredményeket feldolgozó előadásának a megrendelő elismerését is kiváltó angol nyelvű fordítását. Igaz, hogy  munkaidejének több, mint felét a témában íródott és a világhálón fellelhető angol nyelvű szövegek előzetes tanulmányozásával kellett eltöltenie.

Fordítói segédprogramok - Trados

Nyilvántartásunkban külön szerepeltetjük a Trados-t vagy az az által létrehozott fordítói memóriát kezelni képes, hasonló segédprogrammal rendelkező fordítóinkat, így igény esetén tudjuk vállalni a rendszeresen visszatérő és nagyarányú szövegismétlődést tartalmazó anyagok egy, naponkénti memória-egyesítéssel megvalósított "Trados-projekt" keretében történő fordítását is.

 

Egyéni fordító vagy iroda?

A feladat jellegétől függ.

A könyvek fordítását például általában egy vagy legfeljebb néhány szak-, esetleg műfordító készíti. Így biztosítható leginkább az egységes stílus és szóhasználat. Persze az ilyen szakemberekből nincs sok, nem olcsók és gyakran ugyanannak a kiadónak/megbízónak dolgoznak. Így az átlag megrendelő számára a fordítók e meglehetősen zárt - és elit - köre általában nem hozzáférhető.

A bonyolultsági skála másik végén vannak az egyszerű üzleti és magánlevelek, különösen, ha a fordítás anyanyelvre történik. Ezekkel kielégítő eredménnyel megbirkózik akár a megrendelőnél dolgozó valamelyik kolléga nyelvtagozatos középiskolás gyermeke is.

A két szélsőség közé eső fordítási projektek sikeres lebonyolítása már nem ilyen egyszerű. Ebben a sávban a legkülönfélébb feladatok is előfordulnak, a több tucat oldalas, esetenként sok millió eurós szerződésektől kezdve, komplett pályázati/versenytárgyalási iratanyagon keresztül, teljes üzemek több kötetnyi műszaki dokumentációjáig. Ilyen feladatok sikeres teljesítésére általában már csak fordítóirodák képesek, azok közül sem mindegyik.
Lehet, hogy hihetetlen, de ma Magyarországon bárki nyithat fordítóirodát, vagy lehet egyéni fordító, nemhogy megfelelő szakképzettség, de akár felsőfokú végzettség nélkül is. E "vállalkozók" egy tekintélyes része komoly fordítási feladat hibátlan teljesítésére egyszerűen alkalmatlan. Mindezek ismeretében érdemes elgondolkozni a kérdésen, hogy mennyire használható az "Igazi" kiválasztására az igen elterjedt "telefonálgatós" módszer? Az igazság az, hogy ez a módszer csak egy valamire alkalmas: a legolcsóbb ajánlat felkutatására.

Természetesen, mi is arra törekszünk, hogy alacsony szinten tartsuk költségeinket, így a fordítóknak kifizetett munkadíjat, de a kiválasztásnál mindent messze megelőző szempont a nyelvi/szakmai alkalmasság és érdektelen, mi az a legalacsonyabb ár, amelyen a munkára még lennének jelentkezők (a fordítói önbizalom határtalan...).